Választási elemzések és interaktív eszközök a 2026-os magyarországi parlamenti választásokhoz.
Próbáld ki a 2026-os interaktív kalkulátort →Holnap (majdnem) minden kiderül
2026. április 11. — Németh Bálint
Egy nap van hátra a választásokig: holnap majdnem minden kiderül. A választások előtti utolsó írásunkban sorra vesszük azokat, amiket már tudunk, amiket holnap fogunk megtudni, és azokat amikre majd még várni kell a vasárnap után is — fordított sorrendben.
De előtte még egy bejelentés: mi a mostvasarnap.hu-n már a részeredmények alapján győztest fogunk tudni hirdetni. Ha minden a terv szerint halad, akkor már 8 óra körül 10-20% körüli feldolgozottság mellett pontos becslést fogunk adni a végeredményre. Érdemes lesz feliratkozni a hírlevelünkre, illetve követni minket a honlapon.
Tisza erősödés a közvéleménykutatásokban és OEVK szintű kutatások a 21 Kutatóközponttól - 2026.04.07-i frissítés
2026. április 7. — Németh Bálint, Weiler Márk
Helyzetjelentés 6 nappal a választások előtt a múlt hét fejleményei alapján:
- A múlt héten megjelent közvéleménykutatások további Tisza erősödést jeleztek. A Medián mellett most már a 21 Kutatóközpontnál is 2/3 közelben van a Tisza. A Závecznél, a Publicusnál és a Republikonnál is enyhe erősödést mértek az ellenzéki párt javára, de az ő méréseik alapján a 9-11% os tartományban mozog az előny, ami valószínűleg kényelmes többséget jelentene a parlamentben, de a 2/3-adtól még elmarad.
- A valószínűségi előrejelzések közül a Partizáné reagált leginkább a közvéleménykutatásokra, náluk már 29% a Tisza kétharmad esélye, de nálunk is már 22% ennek a valószínűsége. A többi modell kevésbé reagált és Török Gábor sem frissítette az előrejelzését.
- A 21 Kutatóközpont a Tisza Párt számára készített hét OEVK szintű kutatást is, melyet a nyilvánosság számára is rendelkezésre bocsájtottak. Az eredmények nagyjából megfelelnek az adott körzetre vonatkozó várakozásoknak, viszont van néhány kisebb meglepetés is: a Tisza meglepően jól teljesít mérésük alapján a Pest 13-as dabasi körzetben, viszont kicsit elmarad Miskolc 1-ben és Pécs 2-ben. Weiler Márk elemezte az kutatási eredményeket.
Medián, Nézőpont és a Tisza kétharmad
2026. március 30. — Németh Bálint
A múlt hét elején a Partizán modellreviziója után még arról írtunk, hogy kezd letisztulni a kép a választási esélyekkel kapcsolatban. A megjelenő kutatásokban akkor nem volt már hetek óta nagyobb változás, Bódi Mátyás a Telexen 300-400 ezer rejtett Fidesz szavazóról beszélt, és a Tisza kétharmad valószínűsége minden modellben 15% alatt volt - az ellenzéki párt alkotmányozói többségének nálunk volt a legmagasabb az esélye 13%-os értékkel.
Azóta kijött egy újabb Medián szám, ami további brutális erősödést jelzett a Tisza javára. A pártot választók között 20%-os előnyt jelez a Medián, ami már nagy valószínűséggel kényelmes kétharmadot jelentene az új parlamentben. Mint korábban írtunk róla, a Tiszának kétpárti parlament esetén várhatóan 17% országos listás előny kell a kétharmad eléréséhez, bejutó kis párt esetén pedig 18,5%.
Érdekes módon nem mindenhol látják ugyanígy a helyzetet: időközben a Nézőpont is publikált egy kutatást, náluk már zsinórban ötödik alkalommal változatlanul 5% a Tisza hátránya a Fideszhez képest.
Előrejelzők viadala - 2026.03.24-i frissítés
2026. március 24. — Németh Bálint
Óriási modell revíziót publikált a Partizán: a Tisza kétharmad esélye 27.8%-ról 11.3%-ra csökkent a 10 nappal ezelőtti adatokhoz képest.
- Török Gábor nem publikált újabb becslést a héten, de ez nála nem is meglepő. Mint múlt héten írtuk, januárban publikált számait némileg módosította március 17-én, és nem igért további módosítást a választásokig.
- A Partizánnál Kovalcsik Tamás publikált egy nagyobb modellrevíziót. Indokásában több dolgot is említ: véleményünk szerint ezek közül a legynagyobb hatással a közvélemény kutatók által publikált Biztos választók adatsorárol az Összes választó adatsorra való áttérés lehetett.
- A Vox Populi egy héttel a modell megjelenése után új számokat publikált, de a számok minimálisan változtak.
- A szazkilencvenkilenc.hu a Vox Populihoz hasonlóan kisebb mértékben változtatta meg a becslését.
- Mi MostVasárnapnál csökkentettük a szórást minimálisan 10%-ról 9,5%-ra, tekintve hogy eltelt 2 két és nem történt nagyobb változás. Ahogy közeledünk a választások napjához, egyre csökken annak az esélye hogy a hátralevő idóben megváltozik az eredmény.
A Partizán revizója jóval egységesebb kép alakult ki a valószínűségekről, de továbbra is Török Gábor és a Partizán, illetve a Partizánhoz nagyon hasonló becslést publikáló szazkilencvenkilenc.hu jelenti a két végpontot.
Előrejelzők viadala
Frissítve: 2026. március 17. — Németh Bálint
Megjelent a Vox Populi előrejelzése is, így befrissítettük a számokat és készítettünk egy összehasonlítást az 5 eddig publikált valószínűségi becslésről.
- Török Gábor január óta először, március 17-én új valószínűségeket publikált. Becslése továbbra is kiegyensúlyozott a két oldal között, bár most már a Tisza némi előnyt szerzett a Fidesszel szemben. Elenyésző esélyt lát mindkét oldalon a kétharmadnak.
- A Partizán számai ugyan napról napra frissülnek, lényeges változás nem volt bennük. Továbbra is 25% fölötti a Tisza kétharmad valószínűsége, és 50% feletti a Tisza győzelmének esélye.
- A Vox Populi pénteken publikált először becslést az idei választásokra. Érdekes módon náluk a legmagasabb az egyszerű Tisza többség esélye (63%), míg eközben náluk legalacsonyabb a Tisza kétharmad esélye (3%) Török Gáborral holtversenyben.
- A szazkilencvenkilenc.hu múlt hét elején megjelent modelfrissÍtése leginkább a Vox Populi számaihoz van közel, bár ők nagyjából 10%-kal nagyobb esélyt adnak a Tisza kétharmadnak és szinte ennyivel kevesebbet a Fidesz győzelmének.
- Nálunk a MostVasarnap.hu-nál továbbra is a Tisza egyszerű többségének van a legnagyöbb valószínűsége közel 45%-kal. Viszont jelentős esélye van a Fidesz győzelmének (30%) illetve a Tisza kétharmados eredményének is (14%).
Bár az öt előrejelzés számai között számottevő különbségek vannak, egy dolog van amiben egyetértenek: mindannyian 10% körüli esélyt látnak arra, hogy nem lesz a két nagy pártnak egyszerű többsége a parlamentben.
47% vagy 14% a Fidesz esélye? – a mi válaszunk: 30%
2026. március 7. — Németh Bálint, Weiler Márk
A 2022-es választás estéjén az ország egy része dermedten nézte a képernyőt: a közvélemény-kutatók szoros versenyt jósoltak, a valóság pedig egy újabb Fidesz-kétharmad lett. 2026-hoz közeledve a számok ismét repkednek, és a zavar most talán még nagyobb.
Az utóbbi hetekben heves vita folyik a választási esélyekről: Török Gábor szerint 47% a Fidesz győzelmi esélye, míg Kovalcsik Tamás (Partizán / Adatpont) szerint ez mindössze 14%. A két szám között több mint háromszoros a különbség. Hogyan lehetséges, hogy az egyik szakértő sima kormánypárti sikert, a másik pedig szinte biztos Tisza-győzelmet olvas ki? Mik a valós esélyek?
A MostVasárnap.hu szerkesztőségénél készítettünk egy modellt, ami a közvélemény-kutatások eredményei alapján kiszámolja a választási esélyeket. A kapott valószínűségek tekintetében nagyjából szinte pontosan félúton vagyunk a Partizán és Török Gábor becslései között.
Ellenzéki győzelem vagy Fidesz 2/3?
2022. március 25.
Ahogy közeledik április 3, úgy hallunk egyre több erős mondást az elemzőktől (legutóbb pl. Mérő László fejtette ki – számításunk szerint tévesen –, hogy Fidesz biztosan nem szerez 2/3-ot). És ugyan 2 héttel a választások előtt a közvélemény-kutatások átlaga szerint Fidesz-KDNP vezet 4.5%-kal (ld. a Vox Populi számítását), a felméréseket közelebbről megnézve kiderül, hogy a választások közel sem tekinthetők lefutottnak:
- Egyrészt a közvélemény-kutatásoknak, illetve az azokból számított átlagoknak is van hibája: A fivethirtyeight.com számítása alapján még az Egyesült Államokban is 3% volt a közvélemény-kutatási átlagok hibája az elmúlt 25 év elnökválasztásait nézve. Ráadásul az orosz-ukrán háború miatt a helyzet itthon a szokásosnál is ingatagabb.
- Másrészt míg a közvéleménykutatások alapvetően a listák támogatottságát mérik, a választás eredménye nem listán, hanem az egyéni körzetekben fog eldőlni, ahol minimális szavazatkülönbség nagy mandátumbeli különbséghez vezethet. Adott esetben pl. 25 ezer jól irányzott szavazat 16 mandátumnyi, azaz 8%-al több mandátumot is szerezhet egy adott pártnak. Viszont ugyanez a 25 ezer szavazat az országos listán fél százalékot sem jelent, tehát a közvélemény-kutatásokban kerekítési hibának számít, azaz nem jelenik meg.
Vannak Magyarországon csatatér-körzetek?
2022. március 8.
Az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztások kapcsán megszokott dolog csatatér-államokról beszélni. De vajon mennyire lehet ezt a közelgő magyarországi választásokra alkalmazni?
A tengerentúlon a verseny néhány szoros államban dől el: az ottani választási rendszer szerint az adott államot nyerő jelölt az állam összes elektorát megkapja, és végül a választást a több elektorral rendelkező jelölt nyeri. A kampány nagy részben ezekre a csatatér-államokra koncentrál, és összességében kicsi országos szavazati különbség az elektorok között nagy különbséget jelenthet attól függően, hogy mi ezeken a kulcsfontosságú helyeken az eredmény.
Mivel az áprilisi magyarországi választásokon idén 2006 után először ismét kétpólusú verseny lesz, és mivel a magyar választási rendszerben szintén az egyéni körzetekben lejátszott párharcok határozzák meg a végeredményt, az itthoni közbeszédben is gyakran hallani csatatér-körzetekről.
Az egyéni körzetekben fog eldőlni a 2022-es választás
2021. szeptember 24.
Az őszi előválasztásokon az ellenzéki szavazók kiválasztották a közös miniszterelnök-jelöltet, és a 106 egyéni körzetben induló képviselőjelöltet. A kétfordulós miniszterelnök-jelölti csatát kísérte a legnagyobb figyelem, viszont nem túlzás azt állítani, hogy a 2022-es választások kimenetele szempontjából az egyéni képviselőjelöltek szerepe lesz döntő:
- A parlamenti mandátumok 70%-a az egyéni jelöltekre adott szavazatok alapján kerül kiosztásra. Egy győztes egyéni jelöltre leadott szavazat átlagos értéke 3.5-szerese az országos listás szavazatoknak.
- Egyéni körzetekben kevés szavazat nagy hatást tud elérni. Országos listán egy mandátumhoz 93 ezer szavazat szükséges. Egyéniben a legszorosabb körzetek általában pár száz szavazaton múlnak: 93 ezer "jól irányzott" szavazat nagyjából 30 körzetet, azaz az összes körzet majd egyharmadát billentené át.
A választási rendszer
2021. december 9.
Az országgyűlés szerepe
A magyar állam legfőbb hatalmi szervezete az Országgyűlés. A hatalmi ágak, köztük a végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás, és törvényhozás egymáshoz való viszonyát az az Alaptörvény határozza meg.
Az Országgyűlés Magyarországon végső soron az összes hatalmi ág felé nő:
- Az Országgyűlés alkotja meg a törvényeket, köztük az ország alkotmányát, az Alaptörvényt is.
- Az Országgyűlés jelöli ki a Kormányt, amely a végrehajtó szervezeteket irányítja.
- Az Országgyűlés választja a legfőbb ügyészt és az alkotmánybírákat, ezáltal az igazságszolgáltatásra is nagy hatással van.
Az Országgyűlés, az a parlament létszáma 199 fő, melyet négy évente választunk újra. A legtöbb döntéshez, köztük kormányalakításhoz egyszerű többség, azaz 100 szavazat kell. Alkotmánymódosításhoz, illetve a sarkalatos törvények módosításához ⅔-os többség, azaz 133 szavazat szükséges.